2014. március 16., vasárnap

Szerintem miért van szükség az ilyen és hasonló ásványos Blogokra.....

Byste-i kalcedon
        Szerintem azért, mert kell olyan felület ,ahol kedvet kaphatnak és természetesen segítséget az érdeklődők (legyenek csak szülők, akik interaktív kikapcsolódást szeretnének a gyerekeknek, vagy kezdő, ásványok felé hajló amatőrök)
Amikor én kezdtem akkor volt a Móniék által írt MONSTONE.hu, teljesen jó cikkek, gyönyörű képekkel, és természetes ott volt még az a dolog, hogy ezt bárki utána csinálhatja, megkeresheti azokat a csodákat.
A Monstone egyetlen egy hibája, hogy nagy űrt hagyott maga után. Regina a Lelőhely szerkesztésére áldozza idejét, míg M.Gáborék a Geomániát jegyzik. A Geománia és a Lelőhely Magyarországon egy igazi fehérfoltot fedett le. Ezeknek az oldalaknak a szerzői már nem elégszenek meg az egyszerű amatőrök kiszolgálásával, ők már inkább , tudásuk alapján is, már a szakmai közönségnek szólhatnak. természetesen mind a kettő tökéletes segítség egy anyukának, aki gyerekével el szeretne menni a Pilisbe és ott utána nézne, hogy mi is lehet a lábuk alatt, ha a gyerkőc megkérdezné.


       Annak ellenére, hogy nem tudtam Miskolcon ott lenni, őrültem a Sánta Gabiék kezdeményezésének, élménybeszámolót tartottak a börzén. Csak egy dolog lehetett a gond, hogy "csak " szakmabeliek mentek, gondolom el. Mi is voltunk egy ilyenen, mondanom se kell, hogy csak az én családom volt jelen, Krisztián Pisti előadásán. Ha lehet valakinek kalandos beszámolója az garantáltan ő lehet az.
Gondoljunk csak abba, hogy ha egy döntéshozó, vagy egy politikus azzal szembesül, hogy a gyerekei komolyan érdeklődnek az e fajta ásványbarátsággal , mit fog ő tenni. lehet ebből divatot is csinálni, lehet erre több elismerést is szerezni ez által, de ami nekünk fontos, hogy több ember értse meg, nem csak csendes őrültek azok "akik szobáikat telerakják kövekkel".



Ezért örültem Nimbó  utánozhatatlan Blogjának és  Bálinték ötletes oldalának. Egyszerűen hetente kell egy friss élménybeszámoló, hogy legyen mindig ami lázban tartsa a kezdő ásványozókat.


Ásványok nyomában Gyöngyöstarjántól Gyöngyösorosziig,


"Kisbánya",apró hegyi kristályok



https://mapsengine.google.com/map/edit?mid=zsdSQQ9YvE88.k4oKzKyi_oms



A cím helytelen, mert ez már nem is az ásványokról szól, egy jó kis sétáról, kellemes izomlázról és ha netán az utunkat keresztezi egy két "gyönyörűség" , akkor már teljesen elégedettek lehetünk.
Terv a következő volt , Gyöngyöstarjánból gyöngyösorosziba átmenni a régi és esetleg új lelőhelyeket átnézni. az újakra azért van esély, mert én mindig elképesztő helyeken megyek, szerintem ezt a dzsindzsa járást senki se vállalná be. Na ok, Szilkó se lebecsülendő ezen a téren :)
Természetesen az egyszerű út az 2-3 km, na de az nem én lennék.
  Bp. Busszal Gyöngyösig, onnan helyi járattal Tarjánba a temetőig.
Onnan az achátos helyre, ahol a gazda minden egyes gödröt betemetett, levágta a bozótost, így pont rálát a terepre, ha illetéktelenek szimatolnak ásvány után a területén.



Innen a zöld háromszög jelzésű úton a kis-dombot megkerülve irány É.

útközben a jellegzetes piros jáspis a kék kalcedonnal, de mindenütt


Élőben szebb volt.
Fejetlenség! Később az erdész házánál a koponya száradt.
Ez végül is bárhol lehetne, útban a víztározó, Károly-táró felé


Kis bányába , valaki nagy munkában volt, eszméletlen lyuk van a jobb hátsó oldalon. Már csak 4 kézláb lehet benézni.

Két lúdtojás nagyságú mandula üreg 


Ezt szerintem senki se tudja éppen kiszedni, legalább megmarad.


A szokásos módon, a törmelékből mazsolázva, egy két darabot savazásra hazahoztam. 2/3 része kuka volt, egyikben se volt fluorit.


Anyának

ez már a hagyományos Oroszis  achátos helyen készült, itt már vízszintesen esett az eső , rövid időre be is ültem egy vadászlesre, uzsonna , pihi. Mivel nem akartam az utolsó buszt lekésni, és még a száraz patakot is meg akartam nézni jól megázva mentem tovább.


Ezt a jáspist már majdnem Oroszi határában találtam, ott maradt.

Jól megázva, 1h-val hamarabb értem a buszmegállóba a tomboló vihar kellően lehűtötte a környéket. 
10 perc után egy autó húzott el a z orrom előtt, egyből láttam, hogy ismerős, hát Szilkó harapott épp nagyot a szendvicsébe . Rögtön telefon, természetesen , le volt merülve a telefonja, így maradt nekem a várakozás.
Én nem igen találtam még errefelé ekkora hegyikristályt, az úton hevert. találtam még sötét ametiszt töredéket, egy ötforintos nagyságút.

Kisbánya



Ezt főleg Tivadarnak fotóztam, ő tudja hogy ez jó anyag-e

ezt is vaddisznó túrásban találtam

Kisbánya