2014. október 31., péntek

Sinta tető, hegyi kristályok

Ezt a bejegyzést Árvai Lajos Úrnak ajánlom!


Ugye alap dolog, hogy annak a szónak nincs értelme "mi lett volna ha" . Szerintem ez a hosszú élet titka.
DE... Lajos bácsi ezt az Erdélyi túra után, ahol enyhe? kvarc éhségben hagytunk magunk után , te is sajnálhatod, hogy most nem tudtatok feljönni Zemplénbe.
A hosszú hétvégére sokan bejelentkeztek, Vinis Zoli, Detrich Balázs ők csak szombaton tudtak jönni, mi sajnos erre a napra terveztük a Cervenicai túrát. Árvai Lajosék, akik lemondták , valószínű a rossz idő miatt. Valamint Katáék Rudáról. Katáék meg is érkeztek csütörtökön, mire mi felértünk a Sintára, ők már találtak a szokványos helyen egy szép 3-4cm-es? víztiszta Ametisztet. Ez kellően beindította a motivációt,de sajna utána nem nagyon jöttek elő a testvérei. Ezért Kata mamájával és a gyerekekkel lementünk az út felőli meredekebb részre a horpák mellé szerencsét próbálni. Előtte ezen a részen vagy ezerszer elmentünk már gombászás közben, de ugye a gombászó szem nem veszi észre a kavicsokat és visza verza igaz a másikra.
Az volt a taktika, hogy a horpa meddőjétől bizonyos távolságra alatta, legyen egy fa, ami megfogja a guruló nagyobb darabokat. Ez most be is jött. A Sinta azért hálátlan egy hely, mert 10 alkalomból csak 1-2x adja be a derekát, de most nagyon kegyes volt hozzánk. Ennek a kutató horpának a meddője telis tele volt hegyi kristályokkal.




 Itt találtam idáig a legnagyobb, épp, fehér hegyikristályt. 8cm hosszú és 10cm kerületű.




Sorra jöttek elő a 4-6 cm-es darabok. A hegyük víztiszta, az aljuk fehér.
4 napig jártunk vissza délelőttönként, és még mindig volt benne anyag.
azért motoszkált bennem, hogy fent is meg kellene nézni, így fent megnéztük az út baloldalán.
Most az a nap volt amikor szerintem nyugodtan lottózhattam volna. Itt a víztiszta 2-4 cm-es darabok jöttek elő. Mire a harmadikat csaptam ketté, akkor jöttem rá, hogy itt tényleg többről van szó. És ugye a feszítő pajszer a barátunk :)elő vele, szép nagy darabban ki lehet fordítani a földet. Természetesen ahogy tudtuk vissza temettük utánunk.



A gyerekekét még nem néztem át, de Danika szépen gyűjtött és ami meglepett, hogy ők mondták az első nap után, hogy mikor megyünk a Sintára? Na ugye én nem vagyok semmi jó elrontója.



Vízben ázik a következő adag, várja a tisztítást.

2 megjegyzés: