2013. július 14., vasárnap

Zempléni felfedezés 2

Itt az ígért kép , átugrottam a rokonhoz és sebtiben le is fotóztam az obszidiánt.
ahogy mondtam egy kisebb ágyúgolyó nagyságú obszidián, a mi kis Fűzéri várunknál. Lehet, hogy ezzel lőtték a várat? :)
és a belseje.
A történetet már korábban leírtam, hogy volt szerencséje a rokonnak  megtalálni a tetszetős darabot hajdanán.
Azért nézzünk utána mit is ír a Geológia szaktára a környéken fellelhető obszidiánokról.

http://www.ace.hu/am/2004_1/AM-2004-TBK.pdf

Ami meglepő volt számomra, hogy az az uralkodó tézis vette fel a fejét, hogy Szlovákiából hozta be az ősember és csakis az ő használati eszközeként használt pengéket, kisebb gubicsokat lehet errefelé találni. Ez azért érdekes, mert a környékbeliek számos (tehát nem csak egy) nagyobb fekete, törésénél átlátszó, fekete kőről beszéltek. Ez a régi bolgár kertben, a füzéri lelőhely közelében és a majorság melletti szántóról való kövekre értendő. A szántó azért hiteles mert ott épp az egyik traktorossal beszéltem, aki néha lehajol érdekes kövekért, ami mondjuk meg őszintén, ami az errefelé élő emberekre nem igen jellemző, és ő is a titokzatos öklömnyi fekete kövekről beszélt.

Más, mivel az obszidiánt elég vékony mezsgye választja el a vulkáni üvegtől, ezért a Nyíri mellett általam találtakat inkább vulkáni üvegnek mondanám. Nem olyan sötét, nem egyértelmű a törése, még egy kőzeten se mint az a Füzérin. Továbbá gázbuborék is van a nagyobbakban, ami mondjuk nem lenne kizáró ok.
A fenti linkben található írás taglalja az obszidiánok instabil szerkezetét, ami késői stádiumban mállási tünetekhez vezethet.
a buborékok jól láthatók , ez a 2-es homokbányából való


Na ilyen hely a 2 számú Nyíri homokbánya, ami valószínű a TSZ-é volt régen. Ott kemény, fehér , homokszerű kőzetben találhatóak a vulkáni üvegek. De azért is érdekes, mert akár fél méteren belül is változó a törése az ugyan olyan színű köveknek.

Így sorakoznak egymás mellett, de teljesen változó melyik porlik, és melyik szép szegélyű, átlátszó.




Felirat hozzáadása



ez pl, szépen kagylósan törött, enyhén átlátszó

ez meg szétmállik.


a végére a maradék kép.

2013. július 10., szerda

Bysta-i szerencse




ez a szín tipikus erre a lelőhelyre

Annak az esélye, hogy megtaláljam azt a 100 négyzetméteres területet, ahol a híres Bysta-i kalcedonok vannak, egyenlő a nullával.

Először is elnéztem Fűzérre, hátha lesz valami haladás az obszidiános kérdésben, de nem volt most alkalmas az idő. Trófea nélkül nem megyek haza, így be az autóba , irány Pusztafalu.
Innen egy 5 km-es erdei sztráda visz Bysta felé, no ez jó lesz.
Letettem az autót az erdő szélén és irány a hegy.
Úgy terveztem 5 km:50 perc. Na igen, de sík terepen és nem a hegyen kóricálva , sejtésed sincs, hogy hol keressd a lelőhelyet. A végén 7 óra lett.


Itt jó lett volna tudni, hogy Bába-hegy vagy Baba-hegyi kőzetfeltárásról van-e szó. Ha gyalog van az ember nem mindegy mikor tér le az útról.
Rémlett, hogy a tanösvény a Bába-hegyen van így maradt ez a variáció, mint utólag kiderült jól sakkoztam.

Hatos váró

eszmélet milyen szemetet hagyott valamelyik csoport maga után, de visszafelé már ismét rend honolt

Kopjafa az út mellett
Amit utána tudtam nézni, ifj. Bacsó András Pusztafalusi asztalos mester volt (szerintem, az itt elhunyt fia), Pusztafaluban volt a környék legtöbb festett bútora, teljesen egyedi, szépen díszített mintákkal.

Határkő Magyar
Még jó, hogy a hatos váró után gyanúsan lejteni kezdett az út így betértem egy kis úton az erdőbe, épp kitermelés volt. Ez is szerencse volt.

illetve Szlovák oldala



ezt a vízművet kell megkeresni és innen a patakmedret a narancs jelzéssel követni.


Onnan voltam biztos, hogy jó helyen járhatok, mert sehol másutt nem láttam kőzetet csak a patak mederben.
Olyan likacsos, tufa szerű köveket kell keresni amik üregében szépen megbújnak a "butykák"


ha a patakbeli lelőhelyet vesszük, akkor ténylegesen csak pár méteres lelőhelyről beszélhetünk.

De a partoldalban és fent is telis-tele vannak nagyobb kisebb sziklákkal amiken jól láthatóan ott fészkelnek a kalcedon butykák..........
 

........mint ennél is jól látható


a legelső tipikus színű fellelt darab

Óriás kvarc tömb, belül kis kristályokkal


a hátulja


tenyérnyi szép nagy kalcedonok






ezek óriás butykák, sajnos ebből a fajtából csak ezt az egyet találtam





Jó tanácsok: érdemes autóval felmenni a Hatos váróig és onnan gyalog.
      Maga a lelőhely szerintem olyan 400m tsz magasságban lehet, tehát igen csak le kell menni a meredek oldalon, és ami ebből következik, hogy vissza is kell onnan jönni.
Na nekem ez egy keményebb túlélő túrával egyezett meg, szerencsére a vízműtől jobbra (ha jövünk vissza felé) van egy kellemes forrás, itt utána lehet tölteni a palackokat.
      A kövek rettentő élesek, szépen le lehet faragni a felesleget, de a repülő szilánkok életveszélyesek lehetnek. Ide mindenképp szemüveg (ha más nincs napszemüveg), hosszú ujjú póló ajánlott .
     A vissza útra is gondoljunk, hegyre fel olyan meredek az út, hogy még a Tiroli helyeken se kellett ennyire lógatnom a nyelvemet.Tehát mértékkel gyűjtsünk!

Végül egy kérés, ne hozzunk szégyent a Magyar gyűjtőkre és ne romboljunk le mindent, kulturáltan gyűjtsünk, ne szemeteljünk!

Ide tartozik, hogy beszélgettem egy "ismerős" gyűjtővel és kérdőre vont miért írok leírást is a lelőhelyekhez?
Én sokszor voltam olyan helyen ahol úgymond, beleültettek a karos székbe és tényleg csak le kellett hajolni a kívánt darabokért. Ezeket a helyeket nem írtam le sehol se, mert tiszteletben tartottam a "vendég" fogalmát.
Ez így volt a tarjáni helyeken és a B.tárós vendégeskedésem alkalmával is,
A Kékedi lelőhelynél az általam ismert gyűjtőkkel is megegyeztünk, épp egy ifjú gyűjtő palánta érdekében, nehogy ne maradjon neki semmi se, sajnos ez nem így lett, tanulságot levontuk.
Azokat a helyeket , amiket viszont saját magam, mindenféle segítség nélkül találok meg, "azt ugyan úgy bárki is megtalálhatja".
Ilyen volt a Kánya-hegyi (ahonnan legutoljára gyorsan lekerült a Mária-bánya légaknájának jelző táblája), az ametisztes hely és most a Bysta-i hely is.
Ez a Blog azoknak az ásványgyűjtőknek készül, akik nem tudják venni az időt, fáradságot,és az anyagiakat se felejtsük el, hogy többször is feltérképezzenek egy lelőhelyet.
 Amúgy is elég nagy kaland ezeket a helyeket , még így is, megtalálni.
Én is így indultam el, ha nem lettek volna kezdeti sikerélményeim, akkor már rég lepkéket gyűjtenék, vagy tavaszi harmatot .

Természetesen megélhetési "Strahlerek" is olvassák ezeket az oldalakat, amiért kitartásuk miatt becsület illeti meg őket (mint az Alpokban). Sőt sokszor hallottam vissza, hogy még ők azok akik egyensúlyra és mások biztonságára törekednek. Csak sajnos az emberi tényezőt nem lehet kiiktatni.


A végére egy kis Nyíri környéki szépség, de más műfajban.

2013. július 3., szerda

Zempléni felfedezés

Végre össze tudtam hozni és a rokon személyesen tudta megmutatni, hogy Fűzéren hol találta az "ágyúgolyó" nagyságú obszidiánt.
Szóval megvan, de egyenlőre titok marad, mert kicsit macerás helyen van.
Helyette egy kisebb méretű obszidiános hely.
A Nyíriek ide jártak régebben homokért. Nyíri homokbánya

érdekes a rétegződés





Ez épp nem az

azért a többet az úton találtuk






De menjünk kicsit megint a szomszédos Hollóházára.
Lévai Zsolt Mekkájába, de ez nem a Vas-hegy , hanem a mellette lévő hegyek egyike.





érdekes a gömbös forma








Egy régebbi cikkben írtam, hajdanán a nejem találta meg a Radványi bánya vezetőjével és két tapasztalt vájárral a Mária bánya bejáratát. Ő mesélt róla, a nagy belső termekről, régi kézi véső nyomokról.

http://miningroute.tuke.sk/hungary/maria/maria_hu_movie.html#movie