Bysta, Telkibánya, Füzér ....a lehetőségek és azok bebetonozása

Május elején le kellet menni a nagyihoz egy kicsit dolgozni. Ez a füstölő pár méterrel arrébb tételén és a konyhakert gyeppé tevésén kívül még egy kis kocsi feljáró is párosult.
Szerintem nincs most Magyarországon még egy ilyen feljáró mint a nagyié.
Az egyik előző cikkben már írtam, hogy a nagyi hátsókertjében leraktam a régi maradék kövecskéket, nem kukában végezték, hanem a betonban.
Miért nem létezhet még egy ilyen feljáró? Mert ahol ametisztekkel, opállal, kalcit utáni állalakkal , füst és hegyi kristállyal van kirakva az csak egy van , a nagyinál.

opál az Ósva-völgyből, Kánya hegyi füstkvarc

Jáspis a Nyíri patakból, füstkvarc a Kánya hegyről

Tudom kissé meghökentő a dolog, talán szak barbár, de azért ne kelljen már kidobni azokat a kavicsokat amik mindeggyike egy emlékhez, egy élményhez kapcsolódik. Legyen bebetonozva az utókor számára...

Azért hajnalban mindíg felkeltem és irány az ásványok nyomában.
Első ilyen kiruccanás a Teréz táróba vezetett, sok jót és szépet hallottam róla így be kukkantottam. Most már nyoma se volt a nagy tél végi víznek, szépen be lehetett lavírozni. Megjegyzem, minden táróba, bányába bejutás illegális és teljesen normálatlan aki bemegy. .....Tehát mindenki vonja le a magára eső részt.
Igen én is az vagyok, szép volt jó volt de semmi érdekest nem találtam, egy felíráson kívül.

Sajnos egyben nem tudtam lefényképezni, de valamilyen 1952-es szövegről van szó....talán.

Utána vissza fele felmentem a Sinta-tetőre és megállapítottam, hogy ismét nagy munkában volt valaki, a nagy sár idején. Ez miért érdekes, mert a nagy sárban nagy rögöket lehet ásni, és ezeket szinte lehetetlen 100%-ra átnézni. Tehát elég csak egy szárazabb időszakban , mint épp most, átnézni a meddőt és szép dolgokat lehet találni. Természetesen csak akkor, ha jó terepet dolgozott át a Strahler.
ezeket találtam.

alsó sor balról a második, az egy régi horpa meddőjéről van

Mire vissza értem kis család is kikecmergett az ágyból, lehetett melózni.
Másnap Zsozsóval a Füzéri obszidián után néztünk.Most a felső patak rész volt soron.

Mint ahogy Nimbó egyszer elkeseredetten mondta" itt mindenütt ezt a várat lehet látni?"

ott még volt cseh kucsmagomba

hát nem nagyon akadt

Jött megint egy kis meló.

Mire jó az ásványozós kesztyű

Ezek még a Sintatetőn jöttek a napvilágra. Ott volt mindig egy két nagyobb gödör, amit soha se értettem, hogy ott aztán tényleg mit kereshetnek, hisz csak fekete köves kőzetet lehetett ott találni. Most benéztem az egyikbe és a Gy.Tarjáni kaolinosodott külsőkre emlékeztető kalcedonos kőzetet találtam. Addig ott a környéken kalcitot nem igen láttam, de ahol ilyen moha achát szerű kalcedon és kalcit geoda egy kövön van, na olyat tényleg nem láttam.

kalcedonnal átszőtt és egy kalcitos geódás kőzet a Sintáról

kalcedon felül kvarc kristályokkal

narancs sárga kalcit

Felirat hozzáadása

hegyikristályok

ez a legútóbbi kékedi kirándulás eredménye, kalcit utáni kalcedon

Ezek után a következő reggel el mentem a F.kajati környékre, majd onnan át Bistére.
Gyönyörű kalcedonokat , butykákat láttam onnan, így egyértelmű volt, hogy azt meg kell nézni.
Kajatáról egy erdei de jó minőségű út megy át Bistére.

Bejártam Biste környékét, de csak a déli, hegy felőli részét, azokat a "vízmosásokat" nem találtam, ahol a szép butykák elméletileg lettek volna.
Legközelebb "telefonos segítséget" kérek majd.
Vissza felé még beugortam a Malom patakhoz, kis Bózsva és Nyíri között, de opálokon kívül mást (obszidiánt) nem találtam.

egy-kettőn növényi  szárakat is lehetett látni,