Ásványok nyomában2: 2015

2015. augusztus 8., szombat

Ha valaki Bécsben jár feltétlen nézze meg...Egy kis ízelítő

http://www.viamineralia.com/en/articles/24-natural-history-museum-vienna-1

2015. június 20., szombat

Korona kvarc Telkibányáról

A tenyérnyi darab, a középen látható üreg elválasztó fallal.

Szerintem már régebben leírtam, hogy nagy likat ásott valaki a tipikus Paperdős kvarc lelőhelyen.
Ennek a lelőhelynek a története régebbi elmondások alapján az volt, hogy itt nem kellett régebben sokat kapirgálni, mert mindig volt kimállott szép darab az ér mentén. Innen jött elő ez a darab is.

A csökkenő keletkezési hőmérsékletet jelzik a kvarcoknál, hogy az izometrikustól a prizmáson keresztül a kis tűs kristályokig alakul ki a külsejük.
Érdekessége, hogy jól látható a két üreg eltérő fejlődése. Az egyik üregben a kvarcoknak eszméletlen sok idejük volt kifejlődni , és mint egy kis korona 7-8 kis szabályos spitzben végződő formára alakultak.
A másik üregében inkább az alapkőzetre nőtt sok apró kis kvarc kristály, és a nagy szépen szabályosan fejlődött ki.

Jó sok ideje lehetett ennyi csúcsban kifejlődnie, korona kvarc

Szabdalt kvarcos rész a hátulján

Negatív lenyomat

A hátulja

Az apró kristályos rész

2015. április 18., szombat

Altárós Fluorit története, Gyöngyösoroszi

Mivel az itteni Fluoritok értéke igen csak megnőtt, ismerve Peku és a kis bánya történetét, sokan kérdezték, honnét jött elő ez a szép lilás darab.

Íme a turpisságról lehull a lepel.

Hirtelen lett egy szabad napom, így irány a hegyek. Felhívtam K.V.Lajost van e kedve Börzsönyözni, de sajnos hangján is hallottam, nagyon meg volt fázva. Sz. Ádámot hívtam ott meg a picurka gyengélkedett. Mindkettőjüknek jobbulást kívánok! Előtte Bálinttól érdeklődtem, hogy lehet a Tardosi kőfejtőt megközelíteni, hol vannak a tuti helyek ammók találására. Elnézegettem Bálinték szuper Blogját, és igen elgondolkodtatott az, hogy ezek az Ammoniteszek, majdnem mindig el vannak töredezve. Végül teljesen más hely, a Mátra lett a célkeresztben.

Károlytáró, Ezüstbánya-völgy

Geológia: Az Ezüstbánya-völgyi táró mögötti, szurdokban végződő Ezüstbánya-völgy hasonló kőzetet - vasas-szeladonitos mandulaköves andezittufát - tár fel mint a Malom-bérc, ill. az Altáró egyes részei. Az átlagosan 1 cm-es mandulaüregek is hasonló ásványparagenezist mutatnak, uralkodik a kvarc, markazit és az abból képződő vasoxid, epsomit és gipsz. (forrás:Geománia)

A teória az az volt, hogy a kis bányát megnézem, de 36 ezer helyen le van hegesztve a vasajtó, Így tehát életbe lépett a "ZS" terv. Miért ZS? Mert ez volt az ezredik elképzelés e napra.
Tehát mandulaüregek keresése a völgyben, majdnem olyan, mint a szerencsegolyók a Zemplénben. A kis bányában lévő, fluoritokban gazdag kőzet itt is jelen volt szinte mindenütt, de csak egy pöti probléma volt , hogy nem volt benne se mandula, de még fluorit se egy szál se. A völgy végében , gyönyörű szorossá szűkül, ahol már igencsak megbontották a kőzetet.

Egyébként csak ezért a sziklaszorosért is megérte a séta, mert gyönyörű, de az üregekben megbújó millió szúnyogok, igazi hab a tortán. Tehát itt sokat nem lehetett kutakodni.
Mivel a fenti út az a környék meddőjével lett feltöltve azon mentem tovább.

Markazitos kőzet üregében zöld kristályos kalcit, valami megfestette

Arra lettem figyelmes, hogy egy szép zöld kristályos szerkezetű valami figyel az egyik üregben, mivel a nagyító otthon maradt, csak később derült ki, hogy ez csak valami által megfestett kalcit lehet. De SZ. Dávid majd megmondja :)

A kis bánya felett , egy kis csoport lelkes ásványgyűjtő csapat keresgélte a mandulaköveket, így nem akartam őket zavarni. Pekuék házánál kiértem a műútra , ott a ház előtt egy kis "házi meddő" csalogatja be az arra tévedő ásványbarátokat. Egyszer volt szerencsém Szilkóval , még Peku aktív idejéből, megnézni Altárós Fluoritjait. Hát nagyon szépek , és jó drágák voltak. Na ennek a kis meddőnek az egyik kidobott darabja volt ez a szép lilás fluorit darab, apró kvarcokkal hintve.

Mivel sokszor láttam már olyat, hogy a szorgos gyűjtők a kicsit már nem is becsülik, és olyan darabokat hagynak meddőn ami másnak igazi csemege, na ez is egy ilyen volt.

Idáig a Skodával soha se mertem nekivágni a Károlytáró- Mátraszentimre surselva útnak, így ásványozós Toyotámmal ezt most bepótoltam.
szép lassan, végigpásztázva , meg is találtam a keresendő helyeket. Apró víztiszta kvarcokon kívül mást nem találtam. Életbe lépet az előző mondat szarkasztikus értelme, maradt a későbbi gyűjtőknek.
Röviden ennyi....

2015. április 8., szerda

Húsvéti kvarcozás Telkibányán

Ezt meg kellett írni.
Utóbbi időben egyre érdekesebb dolgok kerülnek elő a föld mélyéből. Volt már úgy , hogy a szerencse mellénk állt , de ez már nem szerencse.
Még az ősszel a srácokkal elmentünk sétálni a Telki bányáról induló Rákóczi úthoz. Ezen az úton még csak szakaszonként, vagy csak átszelve jártam. Ahogy az úton mentünk, figyelmes lettem egy kis kutakodás nyomára a szembelévő domboldalkában. Rögtön utána is néztünk. A gödör max. fél méteres lehetett. Azt néztem, hogy aki keresgélt előzőleg, az csak a dombocska alá próbált keresgélni. A tapasztalat pedig azt mondja, hogy inkább lefele jönnek az érdekesebb darabok. Mivel megtanultam, hogy egyedülálló kvarcokat nagyon óvatosan kell kipreparálni a földből itt is csak a jól bevált pajszeres megoldással kicsit lassú, de ha folyamatosan jönnek ki a szép darabok ,akkor megéri.

A tisztítás után vettem észre, hogy üregesek a nagyobb alap kvarcok, ezen nőttek rá a kis apró kvarcok.

ezt még át kell szelektálni és subickolni

Az érdekessége az, hogy mikor legutoljára a helyet megkerestem, már mély árok volt benne. Ez szinte természetes.
Ennek a kvarcnak az a különlegessége, hogy az alap is apró kvarcokból áll, tisztítás után szépen fog csillogni. Most még áll a vízben, hogy a pólusok telítődjenek vízzel.