 |
| ez a szín tipikus erre a lelőhelyre |
Annak az esélye, hogy megtaláljam azt a 100 négyzetméteres területet, ahol a híres Bysta-i kalcedonok vannak, egyenlő a nullával.
Először is elnéztem Fűzérre, hátha lesz valami haladás az obszidiános kérdésben, de nem volt most alkalmas az idő. Trófea nélkül nem megyek haza, így be az autóba , irány Pusztafalu.
Innen egy 5 km-es erdei sztráda visz Bysta felé, no ez jó lesz.
Letettem az autót az erdő szélén és irány a hegy.
Úgy terveztem 5 km:50 perc. Na igen, de sík terepen és nem a hegyen kóricálva , sejtésed sincs, hogy hol keressd a lelőhelyet. A végén 7 óra lett.
Itt jó lett volna tudni, hogy Bába-hegy vagy Baba-hegyi kőzetfeltárásról van-e szó. Ha gyalog van az ember nem mindegy mikor tér le az útról.
Rémlett, hogy a tanösvény a Bába-hegyen van így maradt ez a variáció, mint utólag kiderült jól sakkoztam.
 |
| Hatos váró |
|
 |
| eszmélet milyen szemetet hagyott valamelyik csoport maga után, de visszafelé már ismét rend honolt |
|
 |
| Kopjafa az út mellett |
Amit utána tudtam nézni, ifj. Bacsó András Pusztafalusi asztalos mester volt (szerintem, az itt elhunyt fia), Pusztafaluban volt a környék legtöbb festett bútora, teljesen egyedi, szépen díszített mintákkal.
 |
| Határkő Magyar |
Még jó, hogy a hatos váró után gyanúsan lejteni kezdett az út így betértem egy kis úton az erdőbe, épp kitermelés volt. Ez is szerencse volt.
 |
| illetve Szlovák oldala |
 |
| ezt a vízművet kell megkeresni és innen a patakmedret a narancs jelzéssel követni. |
Onnan voltam biztos, hogy jó helyen járhatok, mert sehol másutt nem láttam kőzetet csak a patak mederben.
Olyan likacsos, tufa szerű köveket kell keresni amik üregében szépen megbújnak a "butykák"
 |
| ha a patakbeli lelőhelyet vesszük, akkor ténylegesen csak pár méteres lelőhelyről beszélhetünk. |
|
De a partoldalban és fent is telis-tele vannak nagyobb kisebb sziklákkal amiken jól láthatóan ott fészkelnek a kalcedon butykák..........
 |
| ........mint ennél is jól látható |
 |
| a legelső tipikus színű fellelt darab | |
|
 |
| Óriás kvarc tömb, belül kis kristályokkal |
 |
| a hátulja |
 |
| tenyérnyi szép nagy kalcedonok |
 |
| ezek óriás butykák, sajnos ebből a fajtából csak ezt az egyet találtam |
Jó tanácsok: érdemes autóval felmenni a Hatos váróig és onnan gyalog.
Maga a lelőhely szerintem olyan 400m tsz magasságban lehet, tehát igen csak le kell menni a meredek oldalon, és ami ebből következik, hogy vissza is kell onnan jönni.
Na nekem ez egy keményebb túlélő túrával egyezett meg, szerencsére a vízműtől jobbra (ha jövünk vissza felé) van egy kellemes forrás, itt utána lehet tölteni a palackokat.
A kövek rettentő élesek, szépen le lehet faragni a felesleget, de a repülő szilánkok életveszélyesek lehetnek. Ide mindenképp szemüveg (ha más nincs napszemüveg), hosszú ujjú póló ajánlott .
A vissza útra is gondoljunk, hegyre fel olyan meredek az út, hogy még a Tiroli helyeken se kellett ennyire lógatnom a nyelvemet.Tehát mértékkel gyűjtsünk!
Végül egy kérés, ne hozzunk szégyent a Magyar gyűjtőkre és ne romboljunk le mindent, kulturáltan gyűjtsünk, ne szemeteljünk!
Ide tartozik, hogy beszélgettem egy "ismerős" gyűjtővel és kérdőre vont miért írok leírást is a lelőhelyekhez?
Én sokszor voltam olyan helyen ahol úgymond, beleültettek a karos székbe és tényleg csak le kellett hajolni a kívánt darabokért. Ezeket a helyeket nem írtam le sehol se, mert tiszteletben tartottam a "vendég" fogalmát.
Ez így volt a tarjáni helyeken és a B.tárós vendégeskedésem alkalmával is,
A Kékedi lelőhelynél az általam ismert gyűjtőkkel is megegyeztünk, épp egy ifjú gyűjtő palánta érdekében, nehogy ne maradjon neki semmi se, sajnos ez nem így lett, tanulságot levontuk.
Azokat a helyeket , amiket viszont saját magam, mindenféle segítség nélkül találok meg, "azt ugyan úgy bárki is megtalálhatja".
Ilyen volt a Kánya-hegyi (ahonnan legutoljára gyorsan lekerült a Mária-bánya légaknájának jelző táblája), az ametisztes hely és most a Bysta-i hely is.
Ez a Blog azoknak az ásványgyűjtőknek készül, akik nem tudják venni az időt, fáradságot,és az anyagiakat se felejtsük el, hogy többször is feltérképezzenek egy lelőhelyet.
Amúgy is elég nagy kaland ezeket a helyeket , még így is, megtalálni.
Én is így indultam el, ha nem lettek volna kezdeti sikerélményeim, akkor már rég lepkéket gyűjtenék, vagy tavaszi harmatot .
Természetesen megélhetési "Strahlerek" is olvassák ezeket az oldalakat, amiért kitartásuk miatt becsület illeti meg őket (mint az Alpokban). Sőt sokszor hallottam vissza, hogy még ők azok akik egyensúlyra és mások biztonságára törekednek. Csak sajnos az emberi tényezőt nem lehet kiiktatni.
A végére egy kis Nyíri környéki szépség, de más műfajban.
