2014. október 31., péntek

Sinta tető, hegyi kristályok

Ezt a bejegyzést Árvai Lajos Úrnak ajánlom!


Ugye alap dolog, hogy annak a szónak nincs értelme "mi lett volna ha" . Szerintem ez a hosszú élet titka.
DE... Lajos bácsi ezt az Erdélyi túra után, ahol enyhe? kvarc éhségben hagytunk magunk után , te is sajnálhatod, hogy most nem tudtatok feljönni Zemplénbe.
A hosszú hétvégére sokan bejelentkeztek, Vinis Zoli, Detrich Balázs ők csak szombaton tudtak jönni, mi sajnos erre a napra terveztük a Cervenicai túrát. Árvai Lajosék, akik lemondták , valószínű a rossz idő miatt. Valamint Katáék Rudáról. Katáék meg is érkeztek csütörtökön, mire mi felértünk a Sintára, ők már találtak a szokványos helyen egy szép 3-4cm-es? víztiszta Ametisztet. Ez kellően beindította a motivációt,de sajna utána nem nagyon jöttek elő a testvérei. Ezért Kata mamájával és a gyerekekkel lementünk az út felőli meredekebb részre a horpák mellé szerencsét próbálni. Előtte ezen a részen vagy ezerszer elmentünk már gombászás közben, de ugye a gombászó szem nem veszi észre a kavicsokat és visza verza igaz a másikra.
Az volt a taktika, hogy a horpa meddőjétől bizonyos távolságra alatta, legyen egy fa, ami megfogja a guruló nagyobb darabokat. Ez most be is jött. A Sinta azért hálátlan egy hely, mert 10 alkalomból csak 1-2x adja be a derekát, de most nagyon kegyes volt hozzánk. Ennek a kutató horpának a meddője telis tele volt hegyi kristályokkal.




 Itt találtam idáig a legnagyobb, épp, fehér hegyikristályt. 8cm hosszú és 10cm kerületű.




Sorra jöttek elő a 4-6 cm-es darabok. A hegyük víztiszta, az aljuk fehér.
4 napig jártunk vissza délelőttönként, és még mindig volt benne anyag.
azért motoszkált bennem, hogy fent is meg kellene nézni, így fent megnéztük az út baloldalán.
Most az a nap volt amikor szerintem nyugodtan lottózhattam volna. Itt a víztiszta 2-4 cm-es darabok jöttek elő. Mire a harmadikat csaptam ketté, akkor jöttem rá, hogy itt tényleg többről van szó. És ugye a feszítő pajszer a barátunk :)elő vele, szép nagy darabban ki lehet fordítani a földet. Természetesen ahogy tudtuk vissza temettük utánunk.



A gyerekekét még nem néztem át, de Danika szépen gyűjtött és ami meglepett, hogy ők mondták az első nap után, hogy mikor megyünk a Sintára? Na ugye én nem vagyok semmi jó elrontója.



Vízben ázik a következő adag, várja a tisztítást.

Veresvágás-Cervenica. Nemesopálok 2



















Mivel őszi szünet volt a manóknak, így Nyíriben töltöttük az idő túlnyomó részét.
Innen , Hollóházáról egy kis átjárón a hegyek között , jó úton át lehet menni Skarosra, Szlovákiába.
Katonai emlékmű Skaroson, természetesen a fiúknak nem kellet 2 x mondani, hogy nézzék meg a tankot.

Kicsit morbid , mintha megállt volna az idő....

Nem tudom mikor létesítették ezt a parkot, de ha  68 után akkor nagyon profán hangulatú a hegyoldalban álló orosz tank a falura néző csővel.....ugye.



 Innen meg csak tökegyenesen fel Északnak, mindez kb60 km, ami ugye nem távolság.
Na erre már és természetesen a szép nemesopálok lehetőségére, kicsi párom se mondhat nemet.
Úgyhogy szépidővel kelve kiscsalád elindult meghódítani az ementáli hegyeket.








Veresvágás után mindig úgy van az ember, hogy ide mindenképp el kell jönni még egyszer. Nem csak azért, mert az óriás kincset sose találja meg, hanem azért, mert a területnek érezhetően történelme van.
Azt a temérdek munkát amit ezeknek a hegyeknek az össze vissza szaggatásába fektettek, jó régóta elkezdhették.
 Nejem már több bányát is látott, de erre a helyre csak csóválta a fejét. "mintha itt nem lett volna egy mérnök, aki megtervezte volna merre és hogyan fejtsenek bányákat" Még a Telkibányai Kánya-hegy is csak egy Gauda sajt (egy lyuk sincs benne) ezekhez a hegyekhez képest, mint egy jó Svájci ementáli. Telis tele össze vissza lyukakkal, ahol érték, ahol láttak valami kis rációt, neki a hegynek.
Gondolom mindenki úgy van vele mint én, hogy egy taktikára építi fel a keresés menetét. Előző alkalommal a patak és közvetlen közele volt a szerencse forrása, hisz csizmában járó turista kevesebbet jár ezen a környéken, így nagyobb az esélye annak, hogy kevesebbet kutatták át ezt a szegmenst. Előző alkalommal láttuk mi lett az eredménye , az az igazi nem koronázta ezt a teóriát.
Most a taktika lényege az volt, hogy sok csapadék volt, még az előző napokon is, így semmi ásó, kapa, nagyharang csak jó szem és így végignézni a meddők anyagát. Na így már több eredmény volt, DE sajnos nagyon kis pikkelyek lettek a végtermékek. Szépen irizáló, pár mm-es darabok de azokból jó sok.
Én természetesen nem tudtam magamat meghazudtolni, neki a meddőnek a kis kalapáccsal és csak repült a kavics mindenfelé, ugye tudják, hogy ennek csak testmozgás, élettani hatása van. Mint a sportban, én mndent megtettem, kiadtam magamból a siker érdekében. Így is sikerült egy gyufahegy nagyságú, szépen, zöld tónussal irizáló darabot találni. Ilyet mondjuk Telkibányán is gyűjtöttem már.




József táró és a patak melletti részből lehet még turkálni, itt írja az irodalom .





...ja és találtunk egy vadi új kobakot az egyik bejárat mellett.


















ez a másik meddő, ahol sok pikkelyt találhatunk. A patak melett, József bányától É-ra