2013. május 25., szombat

Ausztrál opál láz

Opálok története, a bányából a végső feldolgozásig. Nagyon nagy.
Hogy lesz egy 14E. dolláros opálból 85E.
Gyönyörű álakok, belanit, kagyló....

2013. május 21., kedd

Gyöngyösoroszi


Gyöngyösorosziban találtuk, de 100% hogy a Tarjáni Fűledugó bányából került oda. 
Vasárnap a srácokkal felkerestük az Oroszis lelőhelyeket.
Megnéztük a patak medret az Altárótól felfele, zöld kövek után kutatva, hátha fluoritok esnek ki belőle. No fluorit nem is, de piciny kvarcok bőven. Sajnos Zempléni srácoknak ez nem volt elegendő méret, így ezt hamar megunták a fiúk. Irány a depó melletti achátos. Az autót a beszakadt út melletti parkolóban hagytuk, már ott is felfigyeltünk arra, hogy rengeteg autó áll mindenütt. Gondoltam is, hogy itt is ua. mint Zemplénben, az erdőben már több az ember mint a gomba, pedig ezek az emberkék mind kosárkával keresték a friss gombácskákat. Kivétel egy idősebb házaspárt, ők az út töltésére odahordott nagyobb köveket nézegették.
Beszélgettünk is egy kicsit majd irány a fenti depó.
Volt itt labda, szalonna a hátizsákban és elszántság is bőven.
A háttérben már a depó, de a lábak alatt valószínű Füledugóból származó kalcedonos kövek

Zsozsó inkább homokozott




A tetőn a többi ásások mellett ismét újabb ásásokat találtunk, amik leeső darabjaiból ismét lehetett mazsolázni.
Megjegyzem elnézést a csodás achátért, szívesen vissza szolgáltatom a jogos tulajának.

jó tenyérnyi achát, érdekes, mert nem a tipikus kék-piros szegélyű (mint az itt találhatók többsége), hanem enyhén rózsaszínű a szegélye

ilyenekről beszéltem




Kis tábortűz melletti szalonna sütés,

Ez még az előző napi Erdőkertesi tábortűznél készült

 no meg felfedező túra a környéken, hátha lelünk még érdekeset.
Soroljam? Muflon koponyát, egy felrobbant légvédelmi gránát megmaradt végét, egy szegény halott vakondott és egy róka csontjait.
 No meg kalcitot, ami eléggé kakukktojás itt.
Általában nem szoktam kalcitokat megmenteni, de ez szép áttetsző volt és otthon a sav próba is beigazolta, hogy igen is szép kalcitot találtunk.


a három lapos kristályok is árulkodtak a kalcit mi létéről.



Visszafelé még átnéztük a depó melletti köveket ilyenekre leltünk:
ilyeneket szedtem ki hajdanán a Füledugóból









Ez már olyan mint a Tarjáni kisdombi kövek, lehet, hogy volt robbantás a bányában és új részeket vágott ki a robbantás?







vissza felé még Veresegyházán beugrottunk a helyi kis fürdőbe, utána egy jó nagy fagyira

2013. május 17., péntek

Pálházi perlitbánya.

Most olvastam a lelőhely legújabb számában a híreknél, hogy a perlitbánya nyitott napot tart:
 2013. május 24-25. 10-14 óráig 
 
Erről jutott eszembe, hogy legutóbb amikor lent voltam még a Kánya-hegyen is lehetett hallani a robbantást a bányából.
Maga a robbantás elég gyakori a Pálházi bányában, a környéken lakók már harc edzettek ebben a tekintetben.
A mostani nyitott nap alkalmával, jó lenne az új robbantás eredményét átnézni, valószínű "csak " perlit található, de ilyen nagy mennyiségben már valami más is csurran cseppenhet mellé.

2013. május 11., szombat

Bysta, Telkibánya, Füzér ....a lehetőségek és azok bebetonozása

Május elején le kellet menni a nagyihoz egy kicsit dolgozni. Ez a füstölő pár méterrel arrébb tételén és a konyhakert gyeppé tevésén kívül még egy kis kocsi feljáró is párosult.
Szerintem nincs most Magyarországon még egy ilyen feljáró mint a nagyié.
Az egyik előző cikkben már írtam, hogy a nagyi hátsókertjében leraktam a régi maradék kövecskéket, nem kukában végezték, hanem a betonban.
Miért nem létezhet még egy ilyen feljáró? Mert ahol ametisztekkel, opállal, kalcit utáni állalakkal , füst és hegyi kristállyal van kirakva az csak egy van , a nagyinál.
opál az Ósva-völgyből, Kánya hegyi füstkvarc

Jáspis a Nyíri patakból, füstkvarc a Kánya hegyről

Tudom kissé meghökentő a dolog, talán szak barbár, de azért ne kelljen már kidobni azokat a kavicsokat amik mindeggyike egy emlékhez, egy élményhez kapcsolódik. Legyen bebetonozva az utókor számára...

Azért hajnalban mindíg felkeltem és irány az ásványok nyomában.
Első ilyen kiruccanás a Teréz táróba vezetett, sok jót és szépet hallottam róla így be kukkantottam. Most már nyoma se volt a nagy tél végi víznek, szépen be lehetett lavírozni. Megjegyzem, minden táróba, bányába bejutás illegális és teljesen normálatlan aki bemegy. .....Tehát mindenki vonja le a magára eső részt.
Igen én is az vagyok, szép volt jó volt de semmi érdekest nem találtam, egy felíráson kívül.

Sajnos egyben nem tudtam lefényképezni, de valamilyen 1952-es szövegről van szó....talán.

Utána vissza fele felmentem a Sinta-tetőre és megállapítottam, hogy ismét nagy munkában volt valaki, a nagy sár idején. Ez miért érdekes, mert a nagy sárban nagy rögöket lehet ásni, és ezeket szinte lehetetlen 100%-ra átnézni. Tehát elég csak egy szárazabb időszakban , mint épp most, átnézni a meddőt és szép dolgokat lehet találni. Természetesen csak akkor, ha jó terepet dolgozott át a Strahler.
ezeket találtam.

alsó sor balról a második, az egy régi horpa meddőjéről van
Mire vissza értem kis család is kikecmergett az ágyból, lehetett melózni.
Másnap Zsozsóval a Füzéri obszidián után néztünk.Most a felső patak rész volt soron.
Mint ahogy Nimbó egyszer elkeseredetten mondta" itt mindenütt ezt a várat lehet látni?"

ott még volt cseh kucsmagomba



hát nem nagyon akadt
Jött megint egy kis meló.


Mire jó az ásványozós kesztyű


Ezek még a Sintatetőn jöttek a napvilágra. Ott volt mindig egy két nagyobb gödör, amit soha se értettem, hogy ott aztán tényleg mit kereshetnek, hisz csak fekete köves kőzetet lehetett ott találni. Most benéztem az egyikbe és a Gy.Tarjáni kaolinosodott külsőkre emlékeztető kalcedonos kőzetet találtam. Addig ott a környéken kalcitot nem igen láttam, de ahol ilyen moha achát szerű kalcedon és kalcit geoda egy kövön van, na olyat tényleg nem láttam.


kalcedonnal átszőtt és egy kalcitos geódás kőzet a Sintáról


kalcedon felül kvarc kristályokkal

narancs sárga kalcit


Felirat hozzáadása


hegyikristályok


ez a legútóbbi kékedi kirándulás eredménye, kalcit utáni kalcedon




Ezek után a következő reggel el mentem a F.kajati környékre, majd onnan át Bistére.
Gyönyörű kalcedonokat , butykákat láttam onnan, így egyértelmű volt, hogy azt meg kell nézni.
Kajatáról egy erdei de jó minőségű út megy át Bistére.


Bejártam Biste környékét, de csak a déli, hegy felőli részét, azokat a "vízmosásokat" nem találtam, ahol a szép butykák elméletileg lettek volna.
Legközelebb "telefonos segítséget" kérek majd.
Vissza felé még beugortam a Malom patakhoz, kis Bózsva és Nyíri között, de opálokon kívül mást (obszidiánt) nem találtam.
egy-kettőn növényi  szárakat is lehetett látni,